Sziasztok!! Mivel itt a hétvége, ezért itt az ideje a könyv folytatásának. Elég szépen haladunk vele, gondoltam rá, ha ennek a végére érek, akkor fordítok nektek egy másikat is. Ezzel egy kicsit talán visszahozhatjuk a sorozatot.

Tegnap pedig épp elment az internet amikor ki szerettem volna tenni a frissítést, ezért nem jött össze. Ma viszont ennek köszönhetően duplázunk, szóval később még jelentkezem.

Piper kíváncsian nyitotta ki Paige szobájának ajtaját. Nem tudta, hogy pontosan mit is fog majd ott találni - fekete lyuk, beszélő ételek - fogalma sem volt, hogy mi lesz majd, ha belép abba a szobába.

Azonban amikor belépett abba a szobába, azt találta, amire legkevésbé sem számított. Ahogy átlépte a szoba küszöbét éteri ragyogást látott. A falakban érezni lehetett az energiát. Piper távolságtartó volt, és az egész olyan volt mintha egy régi filmet nézett volna. De volt valami ebben az egész jelenetben.

Paige szobája régen Prue Halliwell szobája volt, ő volt a lányok idősebb testvére. A három lány ebben a házban nőtt fel. Fiatal korukban nem tudhatták, hogy az anyukájuk egy nagyon erős boszorkány, akinek kapcsolata volt a Fényőrzőjével. Miután gyermekük született örökbe kellett adniuk. Ő volt Paige. 

Paige , Piper és Phoebe nagyon jól ismerték egymás múltját. Részletesen átbeszélték a múltat, vérvonalakat, varászerőket és minden harcot a gonosz erőkkel. 

Éppen emiatt sokkal jobban sokkolta Pipert az amit látott.

Egy csoportképet látott maga előtt róla és a testvéreiről, amikor még kicsik voltak. Az egész olyan volt mint egy videó. Az egész szoba úgy volt berendezve mint amikor még gyerekek voltak. Meglátta Phoebet, aki a szoba másik sarkában ült és dalokat dúdolgatott a kedvenc babájának. A Nagyi pedig épp az gyon ült és mesét olvasott. Pipernek nem is kellett közelebb mennie, tudta, hogy a Kis hableányt olvassa, hiszen ez volt Prue kedvence. És csak úgy mint mindig a Nagyi két oldalán ott ült Prue és Piper, akiket megbabonázott a meseköny.

folyt köv.