Sziasztok!! Igaz kicsit későn, de ahogy említettem ma folytatni szeretném a könyvet. Épp ideje, hiszen már egy jó pár nap eltelt mióta fordítottam nektek. Most viszont itt vagyok, nézzük is a folytatást.

"Haladsz bármerre is azzal a kristállyal?" kérdezte Paige miközben összefonta a karját maga előtt. Már majdnem három órája fent voltak a padláson és az Árnyak könyvét lapozgatták, de még nem találták meg a választ amit kerestek.

Mivel a könyv átnézése nem két emberes munka, ezért Phoebe az ablakhoz ült és San Francisco térképét terítette maga elé. Egy kristély segítségével próbálta kideríteni, hogy hol rejtőzik a gonosz, ami éppen rájuk vadászik. 

Sajnos neki sem volt több szerencséje mint Paigenek - és ez valjuk be nem sok. "Semmi, semmi és semmi." mondta miközben méginkább belebújt a térképbe. "Ettől teljesen megőrülök."

Paige óvatosan becsukta a könyvet, majd odaült nővére mellé. "És azt hiszem ez csak rosszabb lesz." moondta.

Phoebe felhúzta a szemöldökét. "Valami varázslat történik avárosban és mi nem tudjuk ki, mi, hol, mikor, miért és hogyan. Rosszabb lenne a helyzet, ha tudnánk, hogy valami szörnyű dolog történt  és ránk vadászik. És nem igazán látom ennek a dolognak az értelmét."

"Rendben, igen. Nem igazán tudunk a végére jutni ennek a problémának, ebben egyet értek." ismerte el Paige. "De ha semmit se találunk a kristály segítségével, akkor talán ez a valmai nem ránk vadászik. Talán csak valami természetfeletti dolog..."

Paige vállat vont. "Talán nem ez a megfelelő kifejezés. Talán egy kis feszültségingadozás. Egy kicsi erő." 

folyt köv.