Sziasztok! A Charmed magazinban találtam egy 2006-os nagyon érdekes interjút Hollyval. Ennek az interjúnak a fordításába kezdek most bele és igyekszem minél előbb befejezni, bár elég hosszú interjúról van szó, tehát biztos, hogy legalább két részletben fogom feltenni nektek. Saját fordítás!

- Nem fura 7 év után emlegetni a "démon" szót?

- De igen. Mert tudod van néhány dolog, amit nem tudsz komolyan venni. Próbálod nagyon komolyan előadni, mintha az a démon tényleg elvitte volna a gyermekedet, de nem mindig jön úgy le. Tehát beleviszünk egy kis humort. És így máris könnyebb komolyabban venni, amikor valaki azt mondja "Oh, Istenem, egy démon elvitte a kisbabámat" Nekem ez így hangzik. "Egy dingó elrabolta a kisbabáját." (Nevet) 

- Milyen érzés visszatérni a nyolcadik évaddal is?

- Nagyszerű. Úgy értem egy kicsit azért szomorú is, hiszen mind tudjuk, hogy ez tulajdonképpen az utolsó évadot jelenti. Tehát egy kicsit nosztalgikus is ez az egész nekem. Viszont másrészről pedig jó dolog látni a fényt az alagút végén, hiszen legalább tudjuk, hogy szép hosszú időt tudhatunk magunk mögött. A legtöbb sorozat nem tart ki idág. Nagyon, nagyon büszke vagyok.

- Tavaly Májusban úgy tűnt, hogy hamarabb fog elbúcsúzni a sorozat, hiszen nem lehetett tudni, hogy a 7. évad lesz-e az utolsó vagy sem. A finálé tulajdonképpen a 7. évad vége is lehetett volna. 

- Igen, ez nem volt jó nekünk. Nem örültünk neki, hogy a csatorna nem mondta el, hogy lesz-e folytatás. Úgy gondolom, hogy ez nagy felelőtlenség a rajongókkal, a színészekkel és a stábbal szemben is, hiszen az lenne a tisztességes, ha elmondanák, hogy mikor lesz vége a sorozatnak. Ez olyan mint bármi más munkánál kapsz két hét felmondási időt - ez nekünk is járna, hiszen meg kell tervezni az utolsó részt. És sajnos a Picket Fencesnél nem volt erre lehetőségünk, tehát nagyon gyorsan kellett lezárni az egészet és nem volt lehetőségünk rendesen befejezni a történetet. Tehát itt tulajdonképpen megtehetjük azt, amit ott nem és felelősek vagyunk azért, hogy jól csináljuk és mindenki boldog lehessen. Majd meglátjuk.

- Neked személyesen milyen érzés volt forgatni az utolsó részt tavasszal, hiszen nem tudhattad, hogy mit tartogat a jövő?

- Ez a másik dolog, amivel kapcsolatban egy kicsit tagadásban voltam, jó értelemben. Mert tudodemlékszem, amikor felvettük az utolsó jelenetet, ott voltunk hárman együtt, az egyik producer és a kamera forgott és azt mondtam " Oké, ez nem jó jel! Azt gondolja, hogy el fogunk bukni!" És akkor azt gondoltam "Oh, ez az utolsó jelenetünk!" És ekkor jött oda a kedvenc rendezőm Mel Damski - aki sokat segített nekünk az elmúlt években. odajött, hogy elköszönjön és megnézze az utolsó jelenet felvételét. Megláttam őt és azt mondtam: " Megjelentél, egyik évadzárón sem jelentél meg eddig. Elbukunk. Megölsz minket! És ő erre azt felelte: "Oh, Istenem, ne mond ezt!". Mindenki nagyon elérzékenyült és leforgattuk az utolsó jelenetünket és mindenki elkezdett tapsolni, a lányok pedig elkezdtek sikítani. És én, valamilyen okból nem sírtam. Valamiért az volt a megérzésem, hogy még nincs vége. És ez határozott tagadás volt, de működött. (Nevet)

folyt köv. 

FORRÁS: CHARMED MAGAZIN 8. SZÁM